Vízi-közmű üzemeltetői szaktanfolyam

Munkarend

Fin. forma

képzés neve

Tervezett önköltség

Képzési idő

Irányszám

Képzés gyakorisága

Képzés helye

levelező

önköltséges

Víziközmű üzemeltetői szaktanfolyam

200.000 Ft

80 óra (20 óra gyakorlat+60 óra elmélet)

10

4 hétvége (8-10 óra/nap)

 Mosonmagyaróvár (megfelelő létszám alapján, igény szerint Budapest)

Megnevezés (engedélyszám): Vízi-közmű üzemeltetői szaktanfolyam

 

Felvételi követelmények: legalább alapfokú iskolai végzettség

 

Képzési idő: 80 óra (4 hétvége)

 

Kompetenciák: személyes, társas- és módszerkompetenciák

 

Ismeretkörök:

Szakmai végzettség megszerzésére irányuló képzés, amely valamely foglalkozás, munkakör vagy munkatevékenység végzéséhez szükséges kompetencia megszerzését, fejlesztését célozza. Elméleti és gyakorlati szakismeretek megszerzése, a víziközmű üzemeltetői eljárásainak valamint a vonatkozó jogszabályok és egyéb – a munkavégzéshez szükséges – alapvető szabályok elsajátítása, megismerése.

 

Víziközmű üzemeltetői szaktanfolyam képzési terv

I.1.  Ivóvíz hálózat üzemeltetés

I.1.1 Alapfogalmak a vízközmű üzemeltetéssel kapcsolatosan   2 óra

I.1.2 Víz termelés, gépészeti ismeretek                                   4 óra

I.1.3 Víz hálózat, anyag ismeret                                             8 óra

I.1.4 Szerelési ismeretek, munkavédelem                               11 óra

I.1.5 Adatvédelem, egyéb adminisztrációk                               5 óra

I.1.6 Gyakorlat                                                                      10 óra

 

II.1 Szennyvíz hálózat üzemeltetés

II.1.1 Alapfogalmak a szennyvíz közmű üzemeltetéssel kapcsolatosan  2 óra

II.1.2 Szennyvíz hálózat fajtái, anyag ismeret                                    4 óra

II.1.3 Szennyvíz tisztítás szennyvíz gépészet                                      8 óra                                                                                

II.1.4 Szerelési ismeretek, munkavédelem                                         11 óra

II.1.5 Adatvédelem, egyéb adminisztrációk                                         5 óra

II.1.6 Gyakorlat                                                                               10 óra

 

A képzés vizsgával zárul, melyről a képző intézmény tanúsítványt állít ki.

 

Kapcsolattartó: Kovács Márta

9026 Győr, Egyetem tér 1. IG. 104
06-96/503-406
marti@sze.hu

Szakmai vezető: Artzt Sándor

Képzés várható kezdete: 2018. október 15.

Jelentkezési határidő: 2018. október 15.

Jelentkezni online az űrlap kitöltésével lehet.

Jelentkezés díja: 9. 000 Ft

A fent megjelölt összeget az 10033001-01426706-00000000 számlaszámra várjuk. Kérjük a közlemény rovatban feltüntetni a 32-3926-01 számot!

 

 

Részletes képzési tematika:

I.1.1 Alapfogalmak a vízközmű üzemeltetésben (1.-2. óra)

Ahhoz, hogy megértsük, hogy miről szeretnénk tanulni, szükséges tisztában lenni az erre vonatkozó alapfogalmakkal.

Vízellátás: vízellátásnak nevezzük azt a tevékenységet, melynek során a fogyasztó bármely időben az ellátási területen belül, a szabványban meghatározott minőségű és mennyiségű ivóvíz vételezésére lehetőséggel bír.

Ellátási terület: olyan, települési közigazgatási területtel vagy területekkel egyértelműen behatárolható terület, amelyen belül a felhasználók részére az adott víziközmű-szolgáltatást ugyanaz a víziközmű-szolgáltató végzi,

Vízközmű: olyan közcélú vízilétesítmény, amely a település vagy települések közműves ivóvízellátását, ezen belül az ivóvíztermelést, az ehhez kapcsolódó ivóvízbázis-védelmet, az ivóvízkezelést, -tárolást, -szállítást és -elosztást, felhasználási helyekre történő eljuttatást, mindezekhez kapcsolódóan a tűzivíz biztosítását látja el.

Ivóvíz-törzshálózat: olyan a víziközmű-rendszer részét képező hálózat, amely az ivóvíz-főnyomó vezetékből, az erre kapcsolt elosztóvezetékekből és ezek berendezéseiből áll.

Átadási pont: a víziközmű törzshálózat azon része, amely beépített mérőberendezés, elzárószerelvény és mintavételi lehetőség útján biztosítja két víziközmű-rendszer kapcsolatát, valamint az összekapcsolt víziközmű-rendszerek üzemeltetése során az ivóvízátadás, -átvétel és a szennyvízátadás, -átvétel mennyiségi és minőségi elszámolásának műszaki feltételeit,

Felhasználási hely: az a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan, amelyen a víziközmű-szolgáltatást a felhasználó igénybe veszi,

Felhasználó: a víziközmű-szolgáltatást e törvény szerinti szerződéses jogviszony keretében vagy a 31/A. § (1) bekezdésében meghatározott ideiglenes szolgáltatás időtartama alatt a víziközmű-szolgáltató előzetes hozzájárulásával ténylegesen igénybe vevő természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki (amely) a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan használója, és sorban mögötte az ingatlan tulajdonosa,

Házi ivóvízhálózat: a felhasználási hely ivóvízfogyasztását biztosító - az ingatlan alkotórészét képező - vezeték, amely a vízkivételi helyig szállítja a vizet, valamint annak kiegészítő elemei (így különösen vízmérő berendezés elhelyezésére szolgáló akna),

Ivóvíz-bekötővezeték: az ivóvíz-elosztóhálózat és a házi ivóvízhálózat vagy a csatlakozó ivóvízhálózat között a szolgáltatási pontig kiépített, az ivóvíz-törzshálózat részét képező vezeték a tartozékaival, valamint a bekötési vízmérő, amely

 

a) bekötési vízmérő esetében

aa) úszótelkes és telekhatáron kialakított zártsorú beépítésnél az épület külső falsíkjáig terjed.

ab) önálló vízmérő aknaként kialakított vízmérési helyen bekötési vízmérőt követő elzáró szerelvényig, ennek hiányában a bekötési vízmérőt követő 10 cm-es vezetékszakasz végéig terjed,

b) bekötési vízmérő hiányában, vagy ha a bekötési vízmérőt nem önálló műtárgyként kialakított vízmérési helyen építették ki, az ivóvíz-törzshálózattól a közterület és az ingatlan határvonaláig húzódó vezetékszakasz végéig terjed.

Ivóvíz-törzshálózat: olyan a víziközmű-rendszer részét képező hálózat, amely az ivóvíz-főnyomóvezetékből, az erre kapcsolt elosztóvezetékekből és ezek berendezéseiből áll.

Közműfejlesztési kvóta: víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt vagy bekapcsolni kívánt ingatlanhoz a víziközmű-szolgáltató által a közműfejlesztési hozzájárulás fizetésére kötelezett részére biztosított vagy biztosítandó kapacitás, amelynek mértékegysége: m3/nap.

Lakossági felhasználó: az a természetes személy felhasználó, aki nem jövedelemszerző gazdasági tevékenység keretében, saját háztartása, üdülő vagy hétvégi ház, garázs ellátása érdekében veszi igénybe a víziközmű szolgáltatást, valamint a társasház és a lakásszövetkezet.

Gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet.

Mellékvízmérő: a bekötési vízmérő után beépített, elkülönített ivóvízhasználat mérésére szolgáló mérő.

Rendszerfüggetlen víziközmű-elem: a víziközmű olyan nem egyedi gyártású berendezése, alkotórésze, amely a víziközműtől állagsérelem nélkül elválasztható és a víziközmű-hálózaton vagy a víziközmű-hálózatok között - alkalmazási céljára figyelemmel - szabadon áthelyezhető (így különösen fogyasztásmérő berendezés, szennyvíz átemelő szivattyú, irányítástechnikai berendezés)

Víziközmű-fejlesztés: víziközműre irányuló olyan beruházási vagy felújítási tevékenység, mely célja szerint új víziközmű létesítését, a meglévő víziközmű bővítését, rekonstrukcióját és pótlását is magába foglalhatja.

Víziközmű-működtetés: a víziközmű üzemeltetésével, valamint a víziközmű-fejlesztéssel kapcsolatos tevékenységek összessége,

 

 

Víziközmű-rendszer: a víziközművek olyan egybefüggő struktúrája, amely:

a) önállóan, kizárólag egy település ellátását biztosítja (szigetüzem),

b) önállóan, több település ellátását is szolgálja,

c) átadási pontokkal egyértelműen körülhatárolt, a kapcsolódó szolgáltatás nyújtását is, vagy kizárólagosan azt biztosítja,

d) átadási pontokkal egyértelműen körülhatárolt, kapcsolódó szolgáltatással kiegészülve vagy kapcsolódó szolgáltatás nélkül egy vagy több településre nézve képes biztosítani a víziközmű-szolgáltatás műszaki feltételeit.

 

Víziközmű-szolgáltatás: közszolgáltatási szerződés keretében nyújtott közműves ivóvízellátás az ahhoz kapcsolódó tűzivíz biztosítással, továbbá a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás, ideértve az egyesített rendszerű csapadékvíz-elvezetést is (a továbbiakban együtt: víziközmű-szolgáltatási ágazatok).

Vízközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan: az az ingatlan vagy ingatlanrész, amelyen legalább egy olyan vízvételi hely található, amely a közműves ivóvízellátásra lehetőséget kínál.

Víziközmű üzemeltetése: a víziközmű-szolgáltatás nyújtása céljából a víziközmű-szolgáltató által végzett mindazon tevékenységek összessége, amelyek a jogszabályokban és az üzemeltetési szerződésben előírt követelmények teljesítése érdekében okszerűen merülnek fel.

Víziközműves kapcsolódó szolgáltatás: szerződés alapján a víziközmű-szolgáltató által más víziközmű-szolgáltató részére nyújtott ivóvíz-értékesítési vagy szennyvízelvezetési és -tisztítási szolgáltatás.

I.1.2 Víz termelés, gépészeti ismeretek (4 óra) 

a,  Víz vételi módok:  élővízből vízkivétel

                                      fúrt kutakból

                                      csápos kutakból

                                      egyéb víznyerések

 

b,  Kutak gépészete

c,  Víz tisztítás, fertőtlenítés

d, Egyéb gépek, berendezések a vízellátásnál

e,  Engedélyek a működéshez

 

I.1.3 Víz hálózat, anyag ismeret (8 óra)

Vízellátó rendszerek anyagai ( cső hálózat )

a, acél csövek

b öntöttvas csövek

c, azbesztcement csövek

d, KPE csövek

e, KM PVC csövek

f, gömbgrafitos öntöttvas csövek

g, egyéb csövek

 

Vízellátó rendszerek szerelvényei          

a, tolózárak

b, tűzcsapok

c, közkifolyók

d, nyomás csökkentők

e, nyomás fokozók

f, vízmérők

g, építés, javítás, lecsatlakozás anyagai

 

I.1.4 Szerelési ismeretek, munkavédelem  (11 óra)

Cső hálózat szerelés

-          gerincvezeték összekötések, leágazások különböző anyagú csöveknél

-          tolózár beépítések különböző anyagú vezetékeknél

-          tűzcsap beépítések, cserék különböző anyagú vezetékeknél

-          bekötések elkészítése különböző anyagú vezetékről

-          hiba elhárítások

-          munkavédelem

I.1.5 Adatvédelem, egyéb adminisztrációk

 

 

ADATVÉDELEM A KÖZMŰSZOLGÁLTATÁSBAN

Oktatási órák száma: 5 óra

Az oktatás során felhasználandó jogszabályok:

-          Magyarország Alaptörvénye

-           Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény

-          Az Európai Unió Általános Adatvédelmi  Rendelete /GDPR

-           A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény

-          A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény

-          A panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény

Oktatási tematika: Vázlat

-          1.-2. óra:

*-Magyarország Alaptörvénye VI. cikk (1-2)

1.)    Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák.

2.)    Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez.

                Fogalmak:

                - személyes adatok

                 - közérdekű adatok

 

              *-Büntető Törvénykönyv

 

                219.§. Személyes adattal visszaélés

                220.§. Közérdekű adattal visszaélés

                   - Szankciók

                    

-          3.-4. óra:

      

              *- A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény XI. Cím

                       Általános szabályok és egyes személyiségi jogok

                 2:42. §. A személyiségi jogok  általános védelme

                 2:43. §. Nevesített személyiségi jogok

 

 

             *- A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény XII. Cím

                      A személyiségi jogok megsértésének szankciói

                  2:51. §. Felróhatóságtól független szankciók

                  2:52. §. Sérelemdíj

                  2.53. §. Kártérítési felelősség

                

-          5.-6. óra:

 

              *- Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011.

                  évi CXII.   

                   törvény

                   1.§. a törvény célja

                   2.§. a törvény hatálya

                   3.§. értelmező rendelkezések (részletes elemzések)

 

-          7.-8. óra:

       

           *- Az Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendelete / GDPR

               - Szükségessége

               - Hatálybalépése

              

            *- A panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény

                  1-2.§. A panaszokról és a közérdekű bejelentésekről

                  13. §. A munkáltatói visszaélés-bejelentési rendszer

 

-          9.-10. óra:

-munkavállalók adatvédelme/ munkahelyi adatkezelések

-ügyfélszolgálatok működése

-munkavégzés a felhasználóknál

 

 

 

 

 

II.1.1 Alapfogalmak a szennyvíz közmű üzemeltetéssel kapcsolatosan (1.-2. óra)

1, átadási pont: a víziközmű törzshálózat azon része, amely beépített mérőberendezés, elzárószerelvény és mintavételi lehetőség útján biztosítja két víziközmű-rendszer kapcsolatát, valamint az összekapcsolt víziközmű-rendszerek üzemeltetése során az ivóvízátadás, -átvétel és a szennyvízátadás, -átvétel mennyiségi és minőségi elszámolásának műszaki feltételeit,

2. csatlakozó hálózat:  több felhasználási hely szennyvizét a házi szennyvízhálózatból a szennyvíz-bekötővezeték végpontjáig szállító vezeték-hálózat (csatlakozó szennyvízhálózat), amely az érintett felhasználási helyek szerinti ingatlantulajdonosok közös tulajdonát képezi,

3. ellátási terület: olyan, települési közigazgatási területtel vagy területekkel egyértelműen behatárolható terület, amelyen belül a felhasználók részére az adott víziközmű-szolgáltatást ugyanaz a víziközmű-szolgáltató végzi,

4. felhasználási hely: az a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan, amelyen a víziközmű-szolgáltatást a felhasználó igénybe veszi,

5. felhasználó: a víziközmű-szolgáltatást e törvény szerinti szerződéses jogviszony keretében vagy a 31/A. § (1) bekezdésében meghatározott ideiglenes szolgáltatás időtartama alatt a víziközmű-szolgáltató előzetes hozzájárulásával ténylegesen igénybe vevő természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki (amely) a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan használója, és sorban mögötte az ingatlan tulajdonosa,

6. felhasználói egyenérték: olyan mutatószám, amely a víziközmű-szolgáltatást igénybe vevő felhasználók számosságát - víziközmű-szolgáltatási ágazatonként, a felhasználók kapacitás igényeire figyelemmel - az 1. melléklet szerinti képlet alapján egységesen fejezi ki,

7. gördülő fejlesztési terv: víziközmű-rendszerre vonatkozó hosszú távú, felújítási és pótlási, valamint beruházási tervrészből álló terv,

8. házi szennyvízhálózat: a felhasználási helyen keletkező szennyvíz összegyűjtését szolgáló - az ingatlan alkotórészét képező - vezeték, valamint annak kiegészítő elemei (így különösen szennyvízmennyiség-mérő, szennyvízminőség-ellenőrző akna, szennyvíz-előkezelő mű),

9. kiszervezés: a víziközmű-üzemeltetés egy részének a víziközmű-szolgáltatótól eltérő, más személlyel történő elvégeztetése,

10. közműfejlesztési kvóta: víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt vagy bekapcsolni kívánt ingatlanhoz a víziközmű-szolgáltató által a közműfejlesztési hozzájárulás fizetésére kötelezett részére biztosított vagy biztosítandó kapacitás, amelynek mértékegysége: m3/nap,

11. lakossági felhasználó: az a természetes személy felhasználó, aki nem jövedelemszerző gazdasági tevékenység keretében, saját háztartása, üdülő vagy hétvégi ház, garázs ellátása érdekében veszi igénybe a víziközmű szolgáltatást, valamint a társasház és a lakásszövetkezet,

12. rendszerfüggetlen víziközmű-elem: a víziközmű olyan nem egyedi gyártású berendezése, alkotórésze, amely a víziközműtől állagsérelem nélkül elválasztható és a víziközmű-hálózaton vagy a víziközmű-hálózatok között - alkalmazási céljára figyelemmel - szabadon áthelyezhető (így különösen fogyasztásmérő berendezés, szennyvíz átemelő szivattyú, irányítástechnikai berendezés),

13. szennyvíz-bekötővezeték: a szennyvízgyűjtő-hálózat és a házi szennyvízhálózat vagy a csatlakozó szennyvízhálózat között a szolgáltatási pontig kiépített, a szennyvíz-törzshálózat részét képező vezeték a tartozékaival, amely a felhasználási helyen keletkező szennyvizeknek, továbbá egyesített rendszerű csapadékvíz-elvezetés esetében a csapadékvizeknek a szennyvíz-törzshálózatba történő bebocsátására szolgál,

14. szennyvíz törzshálózat: olyan, a víziközmű-rendszer részét képező hálózat, amely a szennyvíz főgyűjtőből, az erre kapcsolt mellékgyűjtőkből és ezek berendezéseiből áll,

15. víziközmű: olyan közcélú vízilétesítmény, amely a közműves szennyvízelvezetés során (egyesített rendszer esetén a csapadékvíz-elvezetést is ideértve) a szennyvíz felhasználási helyekről történő összegyűjtését, elvezetését, tisztítását, a keletkező szennyvíziszap kezelését és a tisztított szennyvíz hasznosítását, elhelyezését szolgálja,

16. víziközmű-fejlesztés: víziközműre irányuló olyan beruházási vagy felújítási tevékenység, mely célja szerint új víziközmű létesítését, a meglévő víziközmű bővítését, rekonstrukcióját és pótlását is magába foglalhatja,

17. víziközmű-működtetés: a víziközmű üzemeltetésével, valamint a víziközmű-fejlesztéssel kapcsolatos tevékenységek összessége,

18. víziközmű-rendszer: a víziközművek olyan egybefüggő struktúrája, amely:

a) önállóan, kizárólag egy település ellátását biztosítja (szigetüzem),

b) önállóan, több település ellátását is szolgálja,

c) átadási pontokkal egyértelműen körülhatárolt, a kapcsolódó szolgáltatás nyújtását is, vagy kizárólagosan azt biztosítja,

d) átadási pontokkal egyértelműen körülhatárolt, kapcsolódó szolgáltatással kiegészülve vagy kapcsolódó szolgáltatás nélkül egy vagy több településre nézve képes biztosítani a víziközmű-szolgáltatás műszaki feltételeit,

19. víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan: az az ingatlan vagy ingatlanrész amelyen a keletkező szennyvíz részben, vagy egészben történő elvezetése érdekében a szennyvíz-bekötővezetékhez csatlakozva a házi szennyvízhálózat, vagy a csatlakozó szennyvízhálózat és a házi szennyvízhálózat kiépült,

20. víziközmű üzemeltetése: a víziközmű-szolgáltatás nyújtása céljából a víziközmű-szolgáltató által végzett mindazon tevékenységek összessége, amelyek a jogszabályokban és az üzemeltetési szerződésben előírt követelmények teljesítése érdekében okszerűen merülnek fel,

21. víziközműves kapcsolódó szolgáltatás: szerződés alapján a víziközmű-szolgáltató által más víziközmű-szolgáltató részére nyújtott ivóvíz-értékesítési vagy szennyvízelvezetési és -tisztítási szolgáltatás,

22. védendő felhasználó: az a természetes személy felhasználó, ideértve a mellékvízmérővel rendelkező elkülönített vízhasználót, valamint a fogyatékkal élő felhasználót is, aki jogszabályban meghatározott szociális helyzete alapján a víziközmű-szolgáltatásban megkülönböztetett feltételek szerint vehet részt,

23. fogyatékkal élő felhasználó: a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerinti fogyatékossági támogatásban részesülő személy, a vakok személyi járadékában részesülő személy, továbbá az a személy, akinek életét vagy egészségét a víziközmű-szolgáltatás felfüggesztése vagy annak korlátozása közvetlenül veszélyezteti,

24. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet,

25. egyedi szennyvízkezelő berendezés: olyan vízilétesítmény, amely legfeljebb egy ingatlanon keletkező települési szennyvíz nem közműves, biológiai tisztítását energiabevitel segítségével végzi,

26. víziközmű-alap: a víziközmű-szolgáltató és az ellátásért felelősök önkéntes megállapodása alapján létrehozott, a víziközmű-fejlesztések finanszírozását biztosító források összessége, így különösen a használati díjak nyilvántartására és felhasználására szolgáló, elkülönített számlán kezelt pénzügyi eszköz.

II.1.2 Szennyvíz hálózat fajtái, anyag ismeret (4 óra  )

                           

-          egyesített rendszerű szennyvíz elvezetés

-          elválasztott rendszerű szennyvíz elvezetés

-          gravitációs rendszerű szennyvíz elvezetés

-          kényszer áramoltatású szennyvíz elvezetés ( nyomott, vákuumos )

 

 

 

II.1.3 Szennyvíz tisztítás, szennyvíz gépészet (8 óra)

-          szennyvíz tisztítás folyamata

-          szennyvíz tisztítás gépészete

-          szennyvíz tisztítás vegyszerei

-          szennyvíz iszap kezelés, tárolás, felhasználás       

II.1.4 Szerelési ismeretek, munkavédelem (11 óra)

Szennyvíz hálózat szerelés

-          gerincvezeték összekötések, leágazások különböző anyagú csöveknél

-          szennyvíz aknák beépítések különböző anyagú vezetékeknél

-          bekötések elkészítése különböző anyagú vezetékről

-          hiba elhárítások

-          munkavédelem

II.1.5 Adatvédelem, egyéb adminisztrációk

ADATVÉDELEM A KÖZMŰSZOLGÁLTATÁSBAN

Oktatási órák száma: 5 óra

Az oktatás során felhasználandó jogszabályok:

-          Magyarország Alaptörvénye

-           Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény

-          Az Európai Unió Általános Adatvédelmi  Rendelete /GDPR

-           A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény

-          A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény

-          A panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény

Oktatási tematika: Vázlat

1.-2. óra:

*-Magyarország Alaptörvénye VI. cikk (1-2)

3.)    Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák.

4.)    Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez.

                Fogalmak:

                - személyes adatok

                 - közérdekű adatok

 

              *-Büntető Törvénykönyv

 

                219.§. Személyes adattal visszaélés

                220.§. Közérdekű adattal visszaélés

                   - Szankciók

                    

3.-4. óra:

      

              *- A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény XI. Cím

                       Általános szabályok és egyes személyiségi jogok

                 2:42. §. A személyiségi jogok általános védelme

                 2:43. §. Nevesített személyiségi jogok

 

             *- A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény XII. Cím

                      A személyiségi jogok megsértésének szankciói

                  2:51. §. Felróhatóságtól független szankciók

                  2:52. §. Sérelemdíj

                  2.53. §. Kártérítési felelősség

                

5.-6. óra:

 

              *- Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011.

                  évi CXII.   

                   törvény

                   1.§. a törvény célja

                   2.§. a törvény hatálya

                   3.§. értelmező rendelkezések (részletes elemzések)

 

-          7.-8. óra:

       

           *- Az Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendelete / GDPR

               - Szükségessége

               - Hatálybalépése

              

            *- A panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény

                  1-2.§. A panaszokról és a közérdekű bejelentésekről

                  13. §. A munkáltatói visszaélés-bejelentési rendszer

 

9.-10. óra:

-munkavállalók adatvédelme/ munkahelyi adatkezelések

-ügyfélszolgálatok működése

-munkavégzés a felhasználóknál