Jelmagyarázat
|
Rövidítés |
Magyarázat |
|---|---|
| Képzési szint | A képzés elvégzése után kapott oklevél/diploma szintje. |
| F | Felsőoktatási szakképzés - A felsőoktatási intézmények által folytatott, felsőfokú végzettséget nem adó szakképzés, melynek felvételi feltétele az érettségi végzettség (érettségi bizonyítvány) megléte. Felsőoktatási szakképzésben felsőfokú szakképzettséget tanúsító oklevelet lehet szerezni. Az adott képzési terület alapképzési szakján való továbbtanulás esetén a felsőoktatási szakképzés képzési és kimeneti követelményeiben meghatározott kreditekből legalább 30 kreditet kell elismerni. |
| A | Alapképzési szak - Az alapképzésben alapfokozat (baccalaureus, bachelor) és szakképzettség szerezhető. Az alapfokozat – mint első felsőfokú végzettségi szint – felvételi feltétele az érettségi végzettség (érettségi bizonyítvány), a végzettség pedig feljogosít a munkaerőpiacra való belépésre, illetve – sikeres felvételi eljárást követően – mesterképzés megkezdésére. Az alapképzésben legalább 180 kreditet kell teljesíteni, a képzési idő pedig 6-8 félév. |
| O | Osztatlan mesterképzési szak - Néhány – a korábbi képzési rendszer szerinti – egyetemi szintű szak az új, ciklusos felsőoktatási képzési rendszerben osztatlan mesterképzés maradt. Ugyancsak osztatlan mesterképzésként kerülnek meghirdetésre a kétszakos – egyes esetekben egyszakos – tanárképzések. Az osztatlan mesterképzések bemeneti feltétele érettségi végzettség (érettségi bizonyítvány), legalább 300 kreditet kell megszerezni és a jellemzően 10-12 féléves képzések mesterfokozat és szakképzettség megszerzésével zárulnak. |
| M | Mesterképzési szak - A mesterképzésben mesterfokozat (magister, master) és szakképzettség szerezhető. A mesterfokozat a második felsőfokú végzettségi szint. Mesterképzésre az vehető fel, aki felsőfokú végzettséggel, tehát a korábbi képzési rendszer szerinti főiskolai, illetve egyetemi szintű végzettséggel vagy az új, ciklusos képzési rendszer szerinti legalább alapfokozattal rendelkezik. Legalább 60 kreditet kell teljesíteni, a képzési idő pedig 2-4 félév. |
| Munkarend | A munkarend határozza meg, hogy a hallgatók milyen időbeosztásban vesznek részt tanórákon. |
| N | Nappali - Teljes munkaidős képzés, a szak képzési és kimeneti követelményeiben meghatározott óraszámban. Félévente legalább 300 tanórából áll, heti öt napból álló tanítási hét keretein belül melyeket munkanapokon kell megszervezni. |
| L | Levelező - Részidős képzés, a hallgatók tanórái tömbösített formában pénteken illetve szombaton egész nap kerülhetnek megtartásra, általában két hetente. Az órák száma a teljes idejű képzés legalább harminc, legfeljebb ötven százaléka lehet. |
| T | Távoktatás - Részidős képzés ahol a hallgatók az egyetem online felületén keresztül kapják meg a tananyagot, kapcsolatot tartanak az oktatókkal de önállóan dolgozzák fel a kapott tudásanyagot. A vizsgák személyes formában kerülnek megtartásra a többi munkarendhez hasonlóan a vizsgaidőszakban. |
| Finanszírozási forma | Azt jelzi, hogy ki fizeti a képzési költséget. |
| A | Állami ösztöndíjas - A magyar állami ösztöndíjjal támogatott hallgató képzésének önköltségét az állam viseli. A hallgató pedig a magyar állami ösztöndíj keretében vállalja, hogy meghatározott időn belül oklevelet szerez, majd az oklevél szerzést követően megfelelő ideig hazai munkaviszonyt tart fenn. |
| K | Önköltséges - A képzés költségeit a hallgató viseli. |
| Képzési idő | Az adott képzésre vonatkozó képzési idő hossza, félévekben. |