Alapképzések, illetve osztatlan képzések esetén – az alább felsorolt 1-4. pontokban leírtak kivételével – több pontszámítási mód alkalmazható:

• I. a tanulmányi pontok és az érettségi pontok összege, hozzáadva a többletpontokat vagy
• II. az érettségi pontok kétszerese, hozzáadva a többletpontokat

A jelentkező pontszámát (az igazolt eredmények alapján automatikusan) a számára legkedvezőbb módon számítják ki.

A szakképzettséggel rendelkező jelentkezők – amennyiben szakiránynak megfelelő alap- vagy osztatlan képzésre jelentkeznek – felvételi összpontszámát az alábbiak szerint is ki lehet számítani:

• III. tanulmányi pontok és a jelentkezés feltételéül meghatározott egy érettségi vizsgatárgy eredménye és egy szakmai vizsga eredményének összege, hozzáadva a többletpontokat, vagy
• IV. a jelentkezés feltételéül meghatározott egy érettségi vizsgatárgy eredménye és egy szakmai vizsga eredményének kétszerese, hozzáadva a többletpontokat, vagy
• V. a szakmai vizsga eredményének négyszerese, hozzáadva a többletpontokat.

A fenti (III.-V.) pontszámítási módok a középfokú szakképzettséget tanúsító oklevelet és a 2012 után szerzett, a 2020. január 1-jét megelőzően közzétett Országos Képzési Jegyzék alapján 54-es vagy 55-ös szakmaszámú szakképesítést szerzett jelentkező szakképesítésének megfelelő szakirányú továbbtanulása esetén csak az 1/A sz. táblázatban foglaltak alapján alkalmazhatók.

A számítási módok közül minden esetben a jelentkező számára legelőnyösebbet kell alkalmazni

Nem a fenti módok alapján történik a pontszámítás a következő esetekben:

1. Felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevéllel vagy felsőfokú végzettséggel jelentkezők felvételi pontszámát az oklevél minősítésének maximum 400 pontos értékelésével is ki lehet számítani (az emelt szintű érettségi követelménytől való eltekintéssel): az egyes minősítésekhez tartozó pontszámokat 280 és 400 pont között arányosan kell megállapítani. Erről bővebben az Egyetemek, főiskolák menüpontban, a felsőoktatási intézmények által meghirdetett képzéseket leíró részben olvashat.
2. A művészet és a művészetközvetítés képzési terület szakjaira – beleértve a gyakorlati vizsgakövetelményt előíró egy- és kétszakos osztatlan tanári szakot is – jelentkezők részére gyakorlati vizsgát szerveznek, ahol legfeljebb 200 pont szerezhető. A felvételi összpontszámot ezeken a szakokon kizárólag a gyakorlati vizsgaeredmény duplázásával számítják ki, többletpontok hozzáadása nélkül.
3. Az edző és a szakoktató alapképzési szakon gyakorlati vizsgát szerveznek, ahol legfeljebb 200 pont szerezhető. A felvételi összpontszámot ezeken a szakokon kizárólag a gyakorlati vizsgaeredmény duplázásával számítják ki, többletpontok hozzáadása nélkül.
4. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság által szervezett olimpiai játékokon, a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) által szervezett Sakkolimpián, 1984-től kezdődően a Paralimpián vagy Siketlimpián 1–6. helyezést elért jelentkezők felvételi összpontszáma bármely általuk választott intézményben meghirdetett képzésen – amennyiben megfelelnek a jelentkezési és alkalmassági feltételeknek, és elérik a felsőoktatási szakképzés, alapképzés és osztatlan képzés esetében a jogszabályi minimumpontot – 500 pont.

Az a jelentkező, aki nem rendelkezik a felvételi követelményként előírt emelt szintű érettségi vizsgával, és csak a kétszintű érettségi vizsga bevezetése előtt szerzett magyar érettségi vizsgaeredménye van, választhatja azt a megoldást is, hogy ebből az érettségi vizsgatárgyból ún. felsőoktatási felvételi szakmai vizsgát tesz. Ezt a szándékát – vizsgatárgyanként – a jelentkezéskor kell jeleznie. A jelentkezési határidőt követően a vizsgaszándékot nem lehet jelezni. Hasonló lehetőség van egyes külföldi vagy külföldi rendszerű érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők számára is, erről bővebb információ A külföldi vagy Magyarországon működő külföldi rendszerű intézményben szerzett végzettségekről c. fejezetben olvasható.

Ha a jelentkező nem rendelkezik az adott szakon meghatározott érettségi vizsgakövetelménnyel, a hiányzó vizsgatárgy teljesíthető magyarországi érettségi vizsgával is (bővebb információ: www.oktatas.hu – a linkre kattintva kilép a hivatalos Tájékoztatóból). Ez a külföldi vagy külföldi rendszerű érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők számára is nyitva álló lehetőség.

Alapképzésre, illetve osztatlan képzésre csak az a – legalább középiskolai végzettséggel, azaz érettségi bizonyítvánnyal rendelkező – jelentkező vehető fel, aki eléri az ún. jogszabályi minimumpontszámot (280), továbbá – értelemszerűen – eléri az adott képzésen az intézmények által megadott kapacitásszám és a jelentkezők számának függvényében várhatóan 2021. július 22-én megállapítandó felvételi ponthatárt.

Figyelem! Bármely pontra, többletpontra, kedvezményre akkor jogosult a jelentkező, ha a jogcímet legkésőbb a 2021. évi általános felsőoktatási felvételi eljárás hiánypótlási határidejéig, 2021. július 8-ig a megfelelő dokumentummásolatokkal igazolja.

(Erről bővebb információt a Mit és hogyan kell feltölteni a jelentkezéshez? c. fejezetben olvashat.)

A külföldi vagy Magyarországon működő külföldi rendszerű középfokú végzettséggel rendelkező jelentkezők pontszámításával kapcsolatos egyéb tudnivalókat A külföldi vagy Magyarországon működő külföldi rendszerű intézményben szerzett végzettségekről c. fejezet tartalmazza

A mesterképzésre jelentkezők rangsorolásáról a felvételi kormányrendeletben meghatározott keretfeltételeknek megfelelően, a felsőoktatási intézmény meghirdetett képzésenként saját hatáskörben dönt, a jelentkezők által elért felvételi eredmények alapján.

A felvételi kormányrendeletben meghatározott keretfeltételek a következők:

• A jelentkező teljesítményét minden esetben 100 pontos rendszerben kell értékelni.
• A felvételi követelményeket és a rangsorolás módját a felsőoktatási intézmény a saját szabályzatában határozza meg azzal a megkötéssel, hogy csak az a jelentkező vehető fel, akinek a pontszáma a meghatározott pontszám (100 pont) 50 százalékát eléri.
• Az értékelés független attól, hogy a jelentkező mely felsőoktatási intézményben szerezte korábbi oklevelét.
• A mesterképzésen maximálisan szerezhető 100 ponton belül az egyes többletpontok jogcímeit, mértékét és ezek megállapításának rendjét a felsőoktatási intézményeknek külön-külön kell meghatározniuk.
• Kötelező többletpontot adni az esélyegyenlőség alapján, azaz hátrányos helyzetért, fogyatékosságért, gyermekgondozásért (jogcímenként külön-külön kell meghatározni a kapható többletpontokat). Az esélyegyenlőség jogcímen a jelentkezők legalább 1, de legfeljebb 10 többletpontra jogosultak.

Fentiek alapján felsőoktatási intézményenként és meghirdetett képzésenként külön-külön kell utánanéznie a jelentkezőknek, hogy az adott felsőoktatási intézmény milyen pontszámítási módszert alkalmaz.

A következőkben felsorolunk néhány jogcímet, illetve felvételi követelményt, pontszámítási módot, amelyeket a felsőoktatási intézmények szabályzatukban meghatároztak.

Figyelem! Az alábbi felsorolás csupán tájékoztató jellegű, a pontos felvételi követelményeket és a rangsorolás módját a felsőoktatási intézmények az Egyetemek, főiskolák menüpont intézményi oldalain teszik közzé.

A felsőoktatási intézmények által leggyakrabban alkalmazott rangsorolási, pontszámítási módok:

• oklevél minősítése,
• oklevél átlaga (egy vagy két tizedesjegy pontossággal),
• záróvizsga eredménye,
• felsőoktatásban megszerzett félévi (tanulmányi) eredmények átlaga,
• szóbeli felvételi elbeszélgetés,
• szóbeli felvételi vizsga,
• írásbeli felvételi vizsga,
• írásbeli felvételi vizsgának minősülő felvételi portfólió (tudományos munkák, szakmai önéletrajz stb.),
• oklevél minősítésének szorzata (szorzószámmal),
• tantárgyi teljesítmény és oklevél minősítése,
• gyakorlati vizsga,
• szakmai alkalmassági vizsga,
• megszerzett szakmai gyakorlat,
• motivációs beszélgetés.

Figyelem! Amennyiben a felsőoktatási intézmény a mesterképzésre történő jelentkezés során portfóliót (motivációs levél, önéletrajz, szakdolgozat, kutatási terv stb.) kér, azt kizárólag közvetlenül a felsőoktatási intézménynek kell megküldeni az intézmény által az Egyetemek, főiskolák menüpont oldalain közzétett módon! A portfóliót az Oktatási Hivatalnak nem kell elküldeni.