Szerkezet-építőmérnöki MSc

Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar - ÉÉKK

Képzési szint

Munkarend

Fin. forma

Meghirdetett képzés

Önköltség (félév)

Képzési idő (félév)

M

N

A

szerkezet-építőmérnöki

támogatott

3

M

N

K

szerkezet-építőmérnöki

500 000 Ft

3

A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok 18/ 2016. (VIII.5.) EMMI rendelet alapján:

Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: az építőmérnöki alapképzési szak

Kreditelismerési kérelem beadásával vehetők figyelembe az alábbi szakok: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

A belépés minimális feltételei a fent meghatározott szakok esetén:

az alapképzési tanulmányai alapján legalább 50 kredittel rendelkezzen az alábbiak szerinti 80 kreditből:

  • természettudományi és matematikai ismeretek (matematika, fizika, mechanika) terültéről 25 kredit;
  • gazdasági és humán ismeretek (közgazdaságtan, jogi ismeretek) területéről 10 kredit;
  • általános építőmérnöki szakmai ismeretek (geológia, építőanyagok, talajmechanika, földművek, alapozás, acélszerkezetek, vasbetonszerkezetek, magasépítéstan, utak, vasutak, környezetmérnöki alapismeretek, közművek, hidraulika, hidrológia, vízépítés, vízgazdálkodás, geodézia, geoinformatika) területéről 15 kredit;
  • szerkezet-építőmérnöki szakmai ismeretek (tartók statikája, véges elemek módszere, hidak, épületszerkezetek, épületfizika, építőanyagok, acélszerkezetek, vasbetonszerkezetek, faszerkezetek, öszvérszerkezetek, geotechnika, építési projektek szervezése) területéről 30 kredit.

A képzésről

A szerkezet-építőmérnöki mesterképzési szakon a KKK-47. által megfogalmazott célok és kompetenciák elérése a minőségi oktatással és korszerű számonkérési és értékelési eljárással, az egyetem tanulmányi és vizsgaszabályzatában foglalt minőségbiztosítással történik.

A szakon végzett hallgatók a szakmai élet széles területén, a tervezéstől a kutatásig, a szakértéstől az építésvezetésig, vagy a hatósági ellenőrig tudnak elhelyezkedni. Ezért a tanulási motivációs rendszer kialakításában a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy a már kialakult orientációjú hallgató nyitott maradjon a többi szakmai terület felé. Mivel napjainkban az egyetemi oktatói lét törvényszerűen beszűküléssel jár a kutatói-tervezői területen, ezért kiemelten kezeljük a gyakorlati élet kiválóságainak bevonását az oktatásba. Az ipari kollégákat úgy választjuk ki, hogy a személyiségük önmagukban bizonyíték legyen az olyan attitűdökre, mint az “életen át tartó tanulás”, vagy “szaktudás és látókör folyamatos szélesítése”.

A szakon a lexikális tudást előtérbe helyező “szakképzés” helyét egyre inkább az “agyképzés” paradigmájával kívánjuk felváltani. Abból kell kiindulnunk, hogy a korszerű “okos” eszközök birtokában a hallgatónak a magas szintű szakmai tájékozódó képességét kell fejlesztenünk. Oktatási eszköztárunkban a számítógépes eszközöknek, módszereken és eljárásoknak kiemelt szerepe van. Ez a tény átformálja a “tudás” fogalmát is: előtérbe kerül a gépi eljárásokban megjelenő módszerek elméleti háttere, azaz az alapvető elméleti tudás, és háttérbe szorul a lexikális ismeret. Ez utóbbi nem azt jelenti, hogy nincs rá szükség, hanem azt, hogy a megszerzésében elfogadjuk az “okos” eszközök használatát.

Az előadásaink számát csökkentjük a gyakorlati képzés javára. Az előadásokon az oktatóinkkal szemben elvárás a modern informatikai eszköztár alkalmazása: a szerkezeti jelenségek szoftveres kísérletének, szimulációjának bemutatása, a virtuális valóság technológiájának alkalmazása a figyelem felkeltésében, a könnyebb megértés érdekében. A gyakorlati órákon háttérbe helyezzük a “frontális” ismeretközlést, és előtérbe hozzuk az oktatási anyagok önálló feldolgozását: a gyakorlati órákon a csoportos és az egyéni konzultációkat részesítjük előnyben.  

Az egyes szakterületeken teljes szoftver ellátottságot próbálunk biztosítani. Ennek alapjait már a BSc szakunkon letettük, az MSc szakon az eszköztárunkat bővítjük. Kapcsolatokat építünk ki a hazai szoftverfejlesztő cégekkel, illetve a külföldi szoftverek forgalmazóival a minél szélesebb körű lefedettség érdekében.

Nyelvvizsga

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény és a 65/2021 (XII.29.) ITM rendelet szerint az oktatásért felelős miniszter hivatalos kiadványában közzétett képzési és kimeneti követelményeket a https://kormany.hu/dokumentumtar/kepzesi-es-kimeneti-kovetelmenyek-1.

Kapcsolat

Képzésekkel, felvételi eljárással kapcsolatban:

Email: felveteli@sze.hu

 


Szakirányú továbbképzésekkel, tanfolyamokkal kapcsolatban keresse az adott képzés leírásában található kapcsolattartót vagy a Felnőttképzési Központot!